B round lehetőségei Magyarországon. Miért van kevés?

Gerő Viktor (Central Fund)

A B round elsősorban a nemzetközi növekedést hivatott támogatni. Egy sikeres hazai vagy nemzetközi A round után a céltársaság feltételezhetően már megvetette a lábát a nemzetközi piacokon és további növekedéshez keres következőkörös befektetést. Ehhez célszerű a célországokban keresni nemzetközi befektetői partnert. 

A hazai piacon az állami tőkeinjekció a befektetési ökoszisztémába nem követte a cégek életszakaszát. A Jeremie kiírásban első körben Serie A nagyságú alapok indultak el, majd megjelentek a magvető alapok, majd legutóbb az inkubátorok piacra lépése történt meg. Az állami támogatás fordított evolúciója részben eltorzította a piacot, nem a megfelelő időben álltak rendelkezésre a források. A Jeremie feltételrendszer sem alkalmas teljes mértékben arra, hogy egy már komolyabb nemzetközi sikereket elérő cég országon kívüli terjeszkedését támogassa. 

…és, hogy mit gondolunk van-e szükség hazai B roundra? Azt gondolom, hogy ez a kerekasztal beszélgetésünk során ki fog derülni!

Szűcs Gergely (Valor)

A B round jellemzően már nagyobb összegű, és magyar cégek esetében főként a külföldi terjeszkedést szolgáló tőke. A külföldi terjeszkedésnél nagyon előnyös, ha a célpiacon kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik a befektető. Ennek, valamint a relatíve magasabb befektetési összeg következtében főként külföldi befektetők jöhetnek szóba egy B round során.
Számos hazai kockázati tőkebefektető még nem rendelkezik azzal a nemzetközi kapcsolatrendszerrel ami jelentősen megnövelné a külföldi tőkebevonás esélyét. A legjobb portfoliócégek esetében a projekt eladja magát, és itt reális eséllyel vonható be akár külföldi tőke is. Az exponenciális növekedési tervektől elmaradó cégek esetében viszont kiemelten fontos lenne a potenciális külföldi befektetőkkel meglévő személyes kapcsolat, azok preferenciáinak, portfoliójának, nyelvének és kultúrájának ismerete. A Jeremie konstrukció sem könnyíti meg a külföldi tőke bevonását. A Jeremie program feltételei és annak ellenőrzési rendszere nem teljes mértékben fix, ami komoly jogi kockázatot hordoz magában és szélsőséges esetben a portfoliócég bedőlését eredményezheti. A támogatott konstrukció miatt jogos Jeremie feltétel, hogy a tőkebefektetés magyar entitásban valósuljon meg. A külföldi befektetők viszont elsősorban a saját országukban lévő cégekbe fektetnek szívesen, ez pedig többlet-adminisztrációs és jogi költséget jelent a portfoliócég számára.

Vitán Gábor (Venturio)

Mi kell a következő körös tőkebevonáshoz? Egy jó céltársaság, egy működőképes VC/PE ökoszisztéma, eltökélt és megegyezni képes tulajdonosi kör. Jó cég az amelyik, nem csupán azért kíván tőkét bevonni, mert a pénz elfogyott, hanem amely előre tervezetten készül új tulajdonos behívására, mely teljesíti mérföldkő céljait, és mely bizonyított menedzsment kapacitásokkal bír. A cég termékének piacképessége nem kérdés, hanem annak további piacokra való bevitelére, vagy az üzleti modell kiterjesztésére tör. Az ilyen társaságok képesek annak a tulajdonosi elvárásnak megfelelni, hogy a következő körös megmérettetés során magasabb pre-money értékelés mellett találjanak új tulajdonsokra. Nos, sok ilyen van a Jeremie cégek portfoliójában? Attól tartok nem a válasz.

A kockázati tőke ökoszisztéma csak részlegesen létezik Magyarországon, a korai fázisú szereplők léteznek, de ezek többsége a Jeremie égisze alatt működik, amely már kifutott a befektetési periódusból. A piaci szereplők a tápláléklánc következő lépcsőjéből hiányoznak. Talán az állam fogja ezt a rést kitölteni. A nemzetközi rendszerbe való kapcsolódásunk gyenge, ahogy a portfoliótársaságoknak az alapkezelőknek is óriási kihívás a globális piacokon való megjelenés.